Ma jelent meg a lehetetlen nevű parlamenti bizottság (Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi) 2012. április 3-án tartott ülésének a jegyzőkönyve. Az ülés azért érdekes, mert néhány NEA Tanácstag hogy-hogy nem időben kapott meghívót, hogy bemutatkozzon, míg mások az ülés előtti este egy köremilből tudták meg, hogy mehetnének bohócot csinálni magukból.  Talán nem véletlen, hogy egy civil mandátumot szerzett tanácstag sem volt ott.  A jegyzőkönyv itt elérhető, a NEA-ra (és NCA-ra) vonatkozó része az 5-19 oldalig tart, a külön érdekes ügyeket hadd másoljam ide (alább). 
Mondjuk a jegyzőkönyvből kiderül, hogy se az LMP-s, se a MSZP-s képviselők nem voltak jelen. Kérdezném én tisztelettel, hogy mivégre tartom őket, ha nem azért, hogy jelen legyenek az ülésen és mutassanak rá a hibákra, alternatívákra. Mondjuk, az se sokkal jobb, ha jelen vannak, mert amikor a Tanács parlamenti tagjait választották  akkor az egy szem jelen lévő demokratikus ellenzéki képviselőnek sem volt fogalma az NCA korábbi választási eljárásáról (ez meg itt érhető el, katt).

Hovatovább a szocik által jelöltek között is volt olyan, aki már volt tanácstag és finoman fogalmazva sem volt jellemző rá az államférfiak gerincessége. (A fidesz hálás is volt neki, hogy a kormányváltás után úgy szavazott, ahogy ők elvárták, de úgy tűnik annyira azért nem bíztak benne, hogy delegálják is. Joggal.)
Na szóval az ominózus részek:

Magyarvédő
DR. SEBŐK LÁSZLÓ tag (Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa): Sebők László vagyok Somogyországból, …Szakmám szerint jogász és magyarvédő vagyok. Az elmúlt másfél-két évben nagyon sokszor hallottuk a globalistáktól, hogy mindennek az alapja a sajtószabadság, a mi meggyőződésünk szerint viszont mindennek az alapja az igazság. Ezt próbáljuk érvényesíteni minden szinten. Ha pedig céljaink szerint eljutunk a magyar igazságig – erre törekszünk –, akkor azt hiszem, hogy a feladatunkat teljesítjük.

Nézeteltérés
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Csizmadia úr néhány gondolatára szeretnék reagálni, hogy pontosan értsük egymást. Az biztosan nem lesz jó, hogy 15 nap áll rendelkezésre 12 ezer pályázat elbírálására. Ha eleve úgy állítunk fel egy rendszert, hogy a pályázatokat nem lehet megfelelő színvonalon elbírálni, akkor az rossz. Azt kérem önöktől, úgy állítsák fel a rendszert, hogy ne legyen ilyen.
ELNÖK: Ez van a törvényben, a törvényt pedig nem ők alkotják.
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Akkor lehet módosítani a törvényen.
ELNÖK: Ezt ön kezdeményezheti és nem a civilek.
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Végigmondhatom, elnök úr? Nyilván ez a mi dolgunk.
ELNÖK: Csak a tévedését szerettem volna kijavítani. Önnek mint országgyűlési képviselőnek törvénykezdeményezési joga van. A civileknek a jogszabályokat be kell tartani, de ők a jogszabályokat nem tudják megváltoztatni, csupán fel tudják hívni a törvényalkotók figyelmét arra, hogy ezen változtatni kell.
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Ha végighallgatja elnök úr, amit mondani szeretnék, akkor kiderül, hogy nem a törvény módosítását kell nekik megoldani, ez nyilván a mi dolgunk, az ő dolguk az, hogy a törvényben szereplő 15 naphoz kialakítsák az elbírálási rendszert. Szűkítő feltételekkel kell meghirdetni a pályázatokat, hogy ne egyszerre érkezzen be 12 ezer pályázat. Ők nyilván tudják, mert vannak rá számítások, hogy milyen típusú tevékenységet folytató szervezetből hány van, abból hánynak van közhasznú minősítése, tehát tudják úgy szűkíteni a feltételeket, hogy ne egyszerre érkezzen be 12 ezer pályázat. Több kollégium is van, és nyilván a kiírástól függ, hogy egyáltalán hányan tudnak jelentkezni a pályázatokra. Ezekre az eszközökre gondolok. A tanács és a kollégiumok tudják megszabni, hogy hányan tudnak érvényes pályázatot beadni.
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ elnök (Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa): A működési pályázatok például egyszerre vannak kiírva. Nekünk nincs lehetőségünk megszabni azt, hogy milyen ütemben érkezzenek be a pályázatok. A szakmai pályázatoknál van ilyen lehetőség és élni fogunk vele.
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Elnézést, elnök úr, ugye még az a rend a bizottsági ülésen, hogy megvárják, amíg befejezi az ember a kérdést és csak utána kapnak szót. Ha jól emlékszem, ön még nem adott szót Csizmadia úrnak, aki viszont már válaszolt. Szeretném meghallgatni a válaszát de előbb feltenném a kérdésem.
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ elnök (Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa): Köszönöm szépen, várom.
ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr!
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Érdekes ez az ülésvezetés. A 15 napra vonatkozóan az lenne a kérés, hogy úgy alakítsák ki a feltételrendszereket, hogy az ne terhelje túl a kurátorokat vagy a bírálóbizottsági tagokat. Ezt nyilván meg lehet tenni. A működési pályázatoknál is megtehető ez.
ELNÖK: Képviselő úr, nem kívánom megszakítani, de úgy látom, elkerülte a figyelmét, hogy én javaslatot tettem – s egyébként a bizottság minden tagjától kértem erre javaslatot –, hogy amikor elkészül a szervezeti és működési szabályzatuk, valamint az a rendszer, amely alapján el kívánják bírálni a pályázatokat, akkor a bizottság és a NEA ezt közösen beszélje meg. Lehet, hogy elkerülték képviselő úr figyelmét ezek a szavaim, vagy ha nem, akkor nem jól értelmezte azokat.
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Teljesen jól értettem elnök urat is, Csizmadia urat is és arra reagálok, amit ő problémaként felvetett, nevezetesen hogy 15 nap nem elég 12 ezer pályázat elbírálására. Ezzel kapcsolatban mondtam el azt, amit elmondtam, s ők a szabályzat kialakításakor erre majd gondolni fognak.

Amikor a gazda megfedd
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz):…Végül szeretném hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap nem politikai szervezet. A korábbiakhoz képest a politika bármennyire is nagyobb mértékben befolyásolta az összetételét, hiszen a tagok kétharmadát a minisztériumok, illetve a bizottság jelölte, arra kérem önöket, hogy tartsák magukat távol a pártpolitikától, annak minden megnyilvánulásától, mert az megint csak árt a civil szektornak. A civil szektor nem a pártpolitika képviselete, az a társadalmi feladatok megvalósulásának a helye, azoké a feladatoké, amiket az állam vagy az önkormányzat nem tud ellátni, és amiket a polgárok a saját kezdeményezésük alapján szeretnének megvalósítani. Azt kérem, hogy önök ezt szolgálják, és egy pillanatra se csábuljanak el, még nyilatkozat szintjén sem, pártpolitikai megnyilatkozásokra, mert ez árt az egész szektornak és árt Magyarországnak is. …
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ elnök (Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa): Ami a NEA-elnökséggel kapcsolatos politikai megnyilvánulásokat illeti: én azt tudom ígérni Kővári Jánosnak, hogy a NEA semmiféle politikai megnyilvánulásban nem fog részt venni. Én NEA-elnökként nem fogok nyilatkozatokat tenni, de engedtessék meg az egyéni szabadságom, én is egy civil szervezetnek vagyok a tagja, és ha úgy fogom érezni, akkor nyilvánvalóan nem a NEA nevében, de meg fogok nyilvánulni. Nem hiszem, hogy ezt nekem bárki megtilthatná. Rövid filozófiai kérdésként szeretném elmondani, hogy Barsi Balázs, az én hitvezető atyám azt mondta egyszer, hogy nincs semleges ember, Laci. Ez annyit jelent, hogy aki semleges, az olyan, mint egy nyitott ház, az ablakok és az ajtók mind nyitva vannak, s a szemetet a huzat ide-oda viszi. Következésképp biztos vagyok benne, hogy nyíltan megmondhatjuk – főleg majd négyévenként a szavazófülkében –, hogy ki hogy gondolja az állásfoglalását. Ennyit a dolog politikai részéről, de azt gondolom, hogy ezt szükséges volt tisztázni.…
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): A másik a politikai nyilatkozat. A Nemzeti Együttműködési Alap vezetője, akármi is volt előtte, akármilyen politikai tevékenysége volt, a megválasztása után a közhatalom, vagy ha úgy tetszik a köz tisztviselője. Az Állami Számvevőszék vezetője is hiába volt politikus, attól kezdve, hogy az Állami Számvevőszék vezetője, nem nyilatkozik politikai kérdésekben, s nem véletlenül, hiszen összeférhetetlen ez a dolog. A kérésem arra vonatkozik, hogy a jövőben – akármelyik párt, a bizottság vagy a minisztérium jelölte – politikai nyilatkozatot ne tegyen. Az teljesen természetes, hogy van pártállása és van magánvéleménye, ezt ezután sem fogja senki senkinek megtiltani. A kérésem úgy szólt, hogy ezután ne tegyen senki sem, mert az nem tesz jót a civil társadalomnak. S azt gondolom, helyénvaló, hogy megemlítettem az Állami Számvevőszék vezetőjének a példáját, aki természetesen tartja is magát ehhez.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, de erre kénytelen vagyok reagálni, miután az emberi jogi bizottságban ülünk. Az emberi jogi egyezmény pontosan rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága milyen feltételek mellett korlátozható. A példája egyébként sántít, tekintettel arra, hogy egy állami szerv vezetőjének teljesen más a jogi státusza, mint egy civil tanács elnökének. Ennek következtében azt, hogy kinek a véleménynyilvánítási szabadsága milyen módon korlátozható, az emberi jogi bizottságban illik ismerni, és tudni kell, hogy az európai jogi egyezmény milyen feltételeket szab a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának. Ennek három feltétele van, gondolom, hogy ezeket nem kell elmondanom.
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): A Nemzeti Együttműködési Alap állami közpénzek elosztásának az alapja, ezért ez nem egy civil tanács, nem egy civil társaság. Ennek alapján értelmezhető az, amit mondtam, és remélem, hogy jól is értette mindenki. …

Apa transzparencia helyett mégis inkább adj pénzt! (Ez a legédesebb. Nagyon tud fájni, ha az ember nem nyerhet magának pénzt, rögtön el is kezd alkudozni):
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ: Egyrészt fogadjuk el, hogy a civil törvény rendszerváltó törvény volt, végre valami történt a civil ügyekben, rendkívüli szigorításokkal. Ez azt jelenti, hogy a pályázatok elbírálói még véletlenül sem nyújthatnak be pályázatot és egy fillért sem nyerhetnek el. Ezáltal húztunk egy olyan vasfüggönyt – imádjuk a „vasfüggöny” szót, de itt pozitív értelemben használom –, amivel a minden szentnek maga felé hajlik a keze című dolgot félre tudjuk tenni. De a törvény értelmezésével vannak gondjaim. Az összeférhetetlenség és a pályázatok vonatkozásában minden rendben van. A miniszteri egyedi támogatások vonatkozásában azonban a törvény értelmezési gondokat vet fel, mert az én olvasatom szerint a miniszter a 10 százalékos NCA-ból közvetíthető pénzek tekintetében szubjektív módon, nem pedig az összeférhetetlenség alapján azokat a szervezeteket is segítheti, „jutalmazhatja”, amelyek esetleg bent dolgoznak az elbírálás rendszerében, a kollégiumokban, illetőleg a tanácsban. Én jogászként azt tudom mondani, mintha a jogalkotónak az lett volna az elképzelése, hogy ne zárjon ki mindenkit. Vannak itt nagy szervezetek, amelyek az elmúlt évek során óriási munkát végeztek, és ha a miniszter úgy ítéli meg, hogy egyedi támogatásban részesíti ezeket a szervezeteket, akkor ez a törvény ezért született. Ezért a miniszternek is fel kell vállalnia a felelősséget, ő adott esetben egyik kollégiumi tagnak sem családtagja vagy rokona, mert akkor lehet összeférhetetlenség, egyébként véleményem szerint nem.