Részlet az elfogadott új PTK-ból (Harmadik könyv, első rész, első cím 3:2, www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf 18. oldal)  

(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.

(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító köteles helytállni.

(3) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója által szolgáltatott vagyon nyilvánvalóan nem elegendő a jogi személy működésének biztonságos megkezdéséhez, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért az alapítói jogok gyakorlója, tagsággal rendelkező jogi személy esetén a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.

* * *

Itt főképp a (3) paragrafus az érdekes. Mert ugye a civil szervezeteket (esetünkben alapítványokat) a bíróság tartja nyilván (de ugyanez igaz a cégekre a cégbíróságok viszonylatában) és vagy azt mondjuk, hogy hát ők látták, hogy mennyi az alapító vagyon, és miután elfogadták, ez nyilvánvalóan elegendő kell legyen a működés megkezdéséhez, hiszen ők ítélték ezt meg elegendőnek, tehát ez a paragrafus senkire nem vonatkozik. Vagy  irgalmatlan nagy bazmeg van, mert 50 meg 100 000 forintok egy vaskosabb telefonszámlára, némi internetforgalomra, weblapra meg szórólapra elegendőek, azaz a működés megkezdéséhez ténylegesen nem. Ha meg majd csődbe megy a szervezet, lehet helytállni a szervezeti követelések helyett a magánvagyonból. Na ilyenkor mi van? Sőt, mi van akkor, ha régebben alapított alapítvány nem képes kifizetni a számláit? Érvényes ez rájuk? És ki fogja tudni megítélni, hogy 1998-ban elegendő volt-e 25 000 forint vagy sem?

 Agyatok elment világgá?