A mai ülésen megszületett a döntés.
Miután a körünkből eltávozott főmagyar helyett kinevezte a miniszter a tanács kilencedik tagját (aki az Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom vezetője, katt ide), a tanács elnöke 5:3 arányban (a 3 civil delegált ellenszavazatával) végigverte a 200-as listát (kivéve azon szervezeteket, amelyek 250 000 forint alatt kaptak volna, mert ezen összeg alatt nem lehet támogatást adni).
Továbbá a Tanács ugyanilyen arányban (és ugyanúgy a civilek ellenében) leszavazta, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön, hogy döntésével mennyi túlköltést sikerült elérni, illetve mely szervezetek kerülnek emiatt ki a támogatotti kategóriából (mert hát a túlköltést valahol vissza is kell szedni, pótlólagos forrás ugye nem áll rendelkezésre).
De! Az első kérdésre a választ sikerült összesíteni, eszerint (nem pontos összegek):
- a NO kollégium döntéseihez képest nincs túlköltés,
- a MA esetében 12 millióval költött többet a Tanács a keretnél,
- az ÚN-nél 17 millióval,
- a KK kollégiumnál ez 28 millió,
- a TF esetében pedig 33,5 millió.
Ez összesen tehát 90 millió forint, amit más pályázóktól kell majd megspórolni (ez praktikusan azt jelenti, hogy a támogatotti lista végén szereplők lecsúsznak a tartaléklistások kategóriájába, azaz nem kapnak pénzt).
Az ő figyelmükbe (azaz amíg nem tudni, hogy kik csúsztak épp le, addig mindenki számára) ajánlott az ezzel kapcsolatban beszerzett jogi szakvélemény idevágó része (részlet):
… - ha tehát a NEA Elnöke az egyetértési jogának törvényi kereteit túllépve kívánná a Kollégium más döntéseit is az egyetértési joga gyakorlásának megtagadásával felülvizsgáltatni – jogorvoslati kérelmet (kifogást) lehet benyújtani az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet két rendelkezése alapján is:
a.) A rendelet 90. § (1) bekezdése – több más kifogásolható tárgy mellett - a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett számára a fejezetet irányító szerv vezetőjénél benyújtható kifogást tesz lehetővé, ha „a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás véleménye szerint jogszabálysértő.” Mivel a jogszabály ezen a helyen szintén a „támogatási döntés” kategóriát alkalmazza, amelybe beletartozik a pályázat alapján meghozott támogató vagy azt elutasító döntés is, jogi szempontból teljes mértékben egyértelmű, hogy a Tanács Elnökének esetlegesen törvénysértő egyetértési jog gyakorlása körében és annak következtében hozott döntések ellen kifogást lehet benyújtani.
b.) A rendelet 66. § (2) bekezdés m) pontja alapján a pályázati kiírásban rögzített jogorvoslati tájékoztatásnak megfelelően lehet benyújtani jogorvoslati kérelmet. E jogszabályhely ugyanis rögzíti, hogy a pályázati kiírásban lennie kell olyan elemnek, amely „a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját” tartalmazza. Miután a jogszabály ezen a helyen a „támogatási döntés” kifejezést alkalmazza, nyilvánvaló, hogy ez alatt mind az elutasító -, mind a támogató -, mind a feltételesen támogató -, mind a hiánypótló döntéseket érteni kell.
További jogorvoslati lehetőséget biztosít a közigazgatás rendszerén belüli jogi felelősségi rendszer, ugyanis a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 19/2012. (III. 22.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint „A rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a szakmai felügyeletet ellátó személy felel.” (Ez a bizonyos „szakmai felügyeletet ellátó személy” az ugyanezen rendelet 3. § 3. pontja értelmében „az egyes előirányzatoknál kötelezettségvállalásra felhatalmazott személy.” Praktikusan tehát – konkrétan a NEA esetében – a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter, figyelemmel arra a tényre, hogy a 2012. évi központi költségvetésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben a Nemzeti Együttműködési Alap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében szerepel; s a Civil Törvény 55. §-a a NEA forrását így határozza meg: „Az Alap forrását a központi költségvetésről szóló törvény a miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként tartalmazza.”
Hát Barátaim, kalandra fel!
P.s.: És ugyanez jön a szakmaiaknál…
Utolsó kommentek