A CIVIL CITROM DÍJ a harmadik szektor egyfajta önszerveződése, amelyet a szektorban évtizedek óta dolgozó szakértők kezdeményeztek és számos javaslattevő támogatott. A díjat a tárgyévben a civil-nonprofit szektor politikai függetlenségére, autonómiájára, közfeladat-ellátásban való egyenlő esélyű részvételére, támogatási rendszerének tisztességére, az egyes szervezetek jogegyenlőségére, érvényesülésük esélyegyenlőségére, a földrajzi, ágazati és szakmai, vagy intézményi területeken mért legnagyobb csapások, szektort romboló intézkedések, eljárások, technikák, tevékenységek, illetve ezek szerzői, irányítói, megjelenítői kapják.

A javaslatokat a www.civilcitrom.hu honlapon június 1. és augusztus 20. között lehetett megtenni.  A mintegy 250 javaslatból egy 12 tagú civil szakemberekből álló társadalmi zsűri (Civilcitrom Bizottság) választotta ki a díjazottakat. A jelölések nem a javaslatok száma, hanem azok tartalma alapján születtek meg.

2013-ban két díjazott lett:

·         a Civil partnerek állami kijelölésének gyakorlata (a civil stratégiai partnerség) és

·         a Nemzeti Együttműködési Alap.

a „Civil partnerek állami kijelölése” Civil Citrom Díjának  indoklása

Régi törekvése az államigazgatásnak, hogy a civil szektort a saját képére formálja, működését a hivatalok kiszámítható, beszabályozható bürokratikus működéséhez igazítsa. Az utóbbi 5-6 évben ez a törekvés felerősödött és egyre több jogszabályban jelent meg a hivatalok által kiválasztott egyes civil szervezetekkel megkötött partnerségi megállapodásokra történő utalás. A „civil partnerek állami kijelölését” a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény továbbfejlesztette, intézményesítette, majd további törvények, rendeletek és utasítások építkeztek erre a modellre az állam-civil egyeztetés és párbeszéd számos területén.

Ez egy áldemokratikus szabályozási elképzelés, amelynek alapján az állam (a politikai hatalom) az egyeztetés illetve párbeszéd civil oldalán résztvevő képviselőket egyoldalúan jelölheti ki. A jogállamot, demokráciát és a civil szektor autonómiáját sértő törekvésnek tartjuk a civileket képviselő szervezetek és személyek kormányzati meghatározását. Egy ilyen szabályozás alapján fennáll a veszélye annak, hogy egyes civil szervezeteket – adott esetben politikai alapon kiválasztva – a kormányzat kinevez a civil szektor egészének biztosított jogok gyakorlására, a civil szervezetek vonatkozó halmazának képviseletére. Nyilvánvaló számunkra, hogy a civil szektorra fordítható erőforrásokból a kiválasztott szervezetek kiemelten részesülhetnek majd, a többieket pedig nem vagy alig. A „civil partnerek állami kijelölése” tehát sérti a civil szervezetek jogegyenlőségét és a tevékenységük gyakorlásának esélyegyenlőségét, valamint a civil szektor autonómiáját és függetlenségét.

A Civil Citrom Díj a civil szektor működésének lényegének félreismerése miatt is jár: ez a szektor dinamikusan változik, erőforrásai, érdeklődésének iránya állandóan változik. Az a szervezet, csoport, amely az egyik évben jelentős erőfeszítést tesz egy kampánytémájában, a következő évben egy másik célért fog dolgozni, az állandó, folyamatos, tartós kormányzati partnerségre már nem lesz alkalmas, viszont más szervezetek előtt, akiknek korábban, a kiválasztás időpontjában fontos volt, vagy utóbb vált fontossá az adott téma, a partnerség hiányában nem nyílnak meg a részvétel lehetőségei.

A Díjról döntő Bizottság reméli, hogy a Civil Citrom Díjjal megfogalmazott kritika és érvelés is hozzájárul majd ahhoz, hogy ez a gyakorlat a jogszabályok adta lehetőségeken belül a lehető legszélesebb körű civil együttműködést tegye lehetővé, a „jó civilek” önkényes kiválasztásán alapuló gyakorlat pedig szoruljon vissza.

a nemzeti együttműködési alap Civil Citrom Díjának indoklása

A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) sokat ártott a magyarországi civil szektornak azáltal, hogy

-          jelentősen beszűkítette a civil szervezetek rendszerszerű kormányzati támogatáshoz jutásának lehetőségeit. Mind a felosztható támogatási összeg, mind az ebből támogatott civil szervezetek száma nagyságrendileg az egyharmadára esett vissza a NEA előtt működött Nemzeti Civil Alapprogramhoz (a továbbiakban: NCA) képest;

-          megszüntette a korábban törvényi szabályként megvalósult választott civil többséget, s azt a NEA-ban a kormányzat által delegált vagy kiválasztott tagok kétharmados többsége váltotta fel. A döntéshozó testületek elnökeit a miniszter testületi választás nélkül, közvetlenül nevezi ki;

-          működésével nagymértékben rontotta az elsődleges kormányzati támogatási rendszer politikai függetlenségébe és tisztességébe vetett bizalmat. A NEA működését egészében jellemző politikai színezetet és függőséget, elfogultságot, a pályázatok elbírálása során a Kollégiumokban tapasztalt nagymértékű szubjektivizmust a kormányzati delegáltak kétharmados többsége, a NEA Elnök egyedi támogatásokra kiterjedő hatásköre, valamint a külön miniszteri keret léte és felhasználása együtt eredményezték.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap működése összességében korlátozza a civil szektor autonómiáját és a civil szervezetek jogegyenlőségét, valamint érvényesülésük esélyegyenlőségét.