Ilyen érzése van az embernek, amikor elolvassa a tárca mai állásfoglalását, arról, hogy miért lehet törvénytelenül a nem támogatott döntést is felülvizsgálni (a törvény paragrafusát lásd: a kettővel korábbi posztban). Az érvelés lényege, hogy a nem támogatott pályázatok is támogatottak tulajdonképp, mert várólistásak, így bár nem kaptak pénzt, de akár kaphattak is volna.

Szóval: „egyes kollégiumok a bírálat során döntést hoztak arról, hogy a 30 pont alatti szervezeteket nem támogatják. Ez azonban kizárólag a munkamódszerre vonatkozó döntésként értelmezhető, hiszen a kiírásban ilyen feltétel nem szerepelt”. Azaz, a kollégiumok hiába zárták ki a támogatásból a 30 pontot el nem ért szervezeteket, az tulajdonképpen, nemi kizárás, hanem várólista.

Most vonatkoztassunk el attól, hogy az én szervezetemnek ez jó-e vagy rossz a konkrét pénzügyeket tekintve, a bírálat folyamatába való ráerőszakolt beavatkozás, a kiszámíthatóság hiánya biztos, hogy rossz irányba vezet.

Őszintén szólva nagyon elég volt abból a szemforgató, ostoba és aljas szemléletből, amely csak hirdeti a transzparenciát, de közben tudatosan lehetetlenné teszi az adatok összevethetőségét; csak szólamokban ismeri az autonómiát, miközben gúzsba köt; csak hivatkozik a jogállamra, miközben kiforgatja és negligálja a jogszabályokat.

De most már tényleg biszi-baszi-basszameg.  

*****************************-

a minisztériumi indoklás:

Szükséges jogszabályi rendelkezések:

-          A Civil tv. 61. § (7) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„(7) A (6) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni.”

Tovább részletezi a rendelkezést a NEAr. 11. § (7) bekezdése:

„(7) Az Alapkezelő a 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti támogatási döntés meghozatalát követően a Civil tv. 61. § (7) bekezdése szerinti döntéshozatalhoz kapcsolódó egyetértési jogköre tekintetében a Tanács elnökét nyilatkozat tételre kéri fel. …”

-          A NEAr. 4. § (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy milyen döntéseket hozhat a kollégium, míg a (4) bekezdés a hiánypótlással érintett pályázatokról rendelkezik.

„(2) A döntéshozó [jelen esetben a kollégium]az (1) bekezdés szerinti adatok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – az Alapkezelő részére hiteles dokumentumba foglalt és megküldött módon – dönt:

a) a támogatási igény elfogadásáról, a támogatás összegéről, a finanszírozás módjáról (előfinanszírozás, utófinanszírozás, visszatérítendő vagy nem visszatérítendő költségvetési támogatás), a támogatási feltételekről;

b) a támogatási igény (rendelkezésre álló forrás korlátossága miatti) feltételes elfogadásáról, a várólistán betöltött sorrendről, a támogatás összegéről, a támogatási feltételekről;

c) a támogatási igény 3. § (5) bekezdésben nem szabályozott hibáinak hiánypótoltatásáról; vagy

d) a támogatási igény elutasításáról, amelyet részletes indoklással lát el.”

A fentiekből szorosan következik, hogy:

-          A támogató döntés a NEAr. 4. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntés.

-          A NEAr. 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti döntés csak átmeneti lehet, mert a hiánypótlás eredményeként a pályázatot el kell bírálni, amely a NEAr. 4. § (4) bekezdés alapján kizárólag 4. § (2) b) [várólistán támogatott] vagy d) [elutasított] szerinti eredménnyel járhat.

-          A NEAr. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti döntés jelenti csak az elutasítást, amelyet részletesen indokolnia kell a döntéshozónak.

Az ún. várólista értelmezése:

-          A várólista lényege a feltételes támogatás, a fő feltétel pedig az, hogy az adott támogatási igény akkor részesülhet támogatásban, ha a várólistán előkelőbb helyezésű minden szervezet támogatási igényének (döntéstől függő mértékig) eleget tegyen a támogató.

-          Az a pályázat, amely a várólistán szerepel tehát, támogatottnak tekintendő, hiszen az egyetlen ok amiért forráshoz nem jut – egyelőre – hogy az adott pályázatnál jobbnak ítélt pályázatok támogatásával már kimerült a keret.

-          A várólista funkciója szerint az eljárást gyorsítja, hiszen ha valamelyik ilyen feltétel nélkül támogatott pályázat bármely okból (pl. lemond a támogatásról, nem köti meg a támogatási szerződést, stb.) meghiúsul, akkor a várólistán következő szervezet automatikusan – tehát újabb értékelés és döntéshozatal nélkül – támogatáshoz jut.

A kollégiumi döntésekkel kapcsolatos információk:

-          Egyes kollégiumok hoztak olyan döntést, hogy várólistát nem képeznek, amely ellentétes a jogszabályokkal. Így ez a döntés nem hajtható végre.

-          Egyetlen kollégium sem hozott olyan döntést, hogy pályázatot hiánypótoltat.

-          Egyetlen kollégium sem hozott elutasító döntést (azon döntéseknél, amelyeknél konkrét összeget nem javasoltak, a forráshiány lett megjelölve indokként, amelyből következik a várólista, azaz a feltételes támogatás). Kizárólag egyetlen kollégium esetében merülhet fel az elutasítás, mert ez a testület nem osztotta ki a teljes forrást, viszont volt olyan pályázat, amelyik ennek ellenére nem kapott támogatást. Ebben az esetben a részletes indokolás még hiányzik, amelyet a kollégiumnak kell pótolnia.

-          Egyes kollégiumok a bírálat során döntést hoztak arról, hogy a 30 pont alatti szervezeteket nem támogatják. Ez azonban kizárólag a munkamódszerre vonatkozó döntésként értelmezhető, hiszen a kiírásban ilyen feltétel nem szerepelt, így a pályázó sem tudhatott róla a pályázat benyújtásakor. Új feltétel ilyen módon nem írható elő.